Ahogy ígértem lefordítottam nektek az olasz Telefim magazin júliusi számában található interjút! Na persze nem olaszról magyarra :P találtam egy olasz-angol fordítást és én azt fordítottam le nektek! Na elég a fordításból, nem akarom még egyszer leírni...remélem, hogy érthetően fordítottam! Na szal a fordítás :)

K: Gondolkodtál már valaha arról, hogy hogyan érjen véget Michael Scofield kalandja?

W: Mindig rosszul válaszolom meg ezt a kérdést és az őrületbe kergetem az embereket, szóval, csak azt mondom nekik, hogy egy békés jövőt szánok neki. Soha nem volt egy pillanata sem, hogy levegőt vegyen, pedig megérdemli. Olyanokról beszélek, hogy például csak leülni a kanapéra, miközben a hátad mögé lesel arra várva, hogy valami tönkreteszi a tökéletes pillanatot, de szerencsére semmi sem. Remélem, hogy Michael megengedi magának, hogy éljen és unalmas legyenÖrülnék egy boldog befejezésnak de tudom, hogy bemocskolta a kezét vérrel és csodálatosan érezné magát, ha feláldozhatná az életét.

K: Kényelmetlenül érzed magad szexszimbólumként?

W: Ami Michaelt ezzé teszi – csakúgy mint engem – az, hogy ő nem így látja magát. Az első évad alatt, amikor ez kiderült, teljesen meg voltam lepve. De ő egy olyan ember, aki képes azért börtönbe menni, hogy megmentse azt, akit szeret és ez az önfeláldozás az, ami miatt világszerte kialakult róla ez a kép.

K: Váratlanul ért, hogy te lettél a Prison Break arca?

W: Igazán komolyan veszem a felelősségéemet, azt, hogy a show arca vagyok és képviseljem a többi szereplőt és a stábot. Mindig a legjobbat próbálom kihozni magamból.. Megértem, hogy néha  nem lehet összeegyeztetni azt amit akarsz és ami igazából történik.

K.: Hogyan viselted a harmadik évadot ért kritikákat?

W: Tudom, hogy a rajongók elszomorodtak, legalábbis néhányan. Igazából az első fejezetben Michaelnek volt egy terve, amit követett is, majd a második részben spontán kellett cselekednie az elé kerülő dolgokkal szemben és a harmadik már ismét van célja, amit el kell érnie. Igazából, én boldog vagyok a negyedik évaddal, ami középpontba Michael és Sara kapcsolatát, miközben egy afféle “szupercsapatos” túlélő helyzetbe kerülnek és kialakul a végjáték

K: Milyen, a Prison Break-kel kapcsolatos választásra vagy büszke?

W: Nagyon sok mindenre, de amire igazán büszke vagyok, az Michael tetoválásainak az elvesztése, ami a múltbéli élményeit is jelenti. Dallas-ban forgatni Júliusban, hozssú ujjú pólóban borzasztó volt!

K: Mit gondolsz az európai rajongókról?

W: Nem akarom megsérteni az amerikai rajongókat, de úgy hiszen, hogy a nemzetközi fanok hihetetlenek. Olaszországban vagy Kínában úgy érzem magam, mintha rocksztár lennék: ők az igazi különleges adalékai Prison Break világsikerének, mivel ők egyszerre kritikusak és szenvedélyesek. Az amerikai TV nem készít műsort csak Iowa-nak,mindig is meg kellett szereznie a külföldi piacokat is, mint például az ausztráliait is.

K: Mi az, ami meglep téged velük kapcsolatban?

W: Van, amikor csak egyszerűen vicces a helyzet. Mindig incselkedem Sarah Wayne Callies-zal, amikor jön egy rajongó, hogy képet készíthessen vele. Megkönnyebbül, ha nem ismerik fel, de én ezt angyon élvezem. Egyszer egy tíz éves fiú (ne kérdezzétek, hogy miért nézte a show-t, mert fogalmam sincs!) küldött nekem egy levelet és úgy írta le Michael-t, mintha. egy cserkész lenne! Egy ilyesmi értelmezés mint ez, nem tud nem váratlanul érni.

K: Mit gondolsz, itt az ideje egy komédiát forgatni?

W: Remélem. Nagyon félek, hogy sikerül-e megnevettetni az embereket, de éppen ezért is szeretnék egy vicces filmben szerepet kapni. (translate by Nóra; do NOT copy)